Csongrád a Tisza jobb partján, a Körös torkolata felett fekszik. Kedvezõ földrajzi helyzete miatt az újkõkor óta lakott hely. Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül, hová Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet Csernigrádnak (fekete várnak) neveztek el.
A XI. században Szent István a vármegye központjává tette. A tatárok dúlása után IV. Béla Szegedre tette át a megyeszékhelyt.
A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett.
Csongrád Belvárosa érdekes módon nem a város központjában van, hanem annak keleti részén, mivel a kanyargó Tisza a település terjeszkedését csak nyugatra engedte meg. A lakóházak a tatárjárás idején lerombolt földvár helyére épültek. A ma is álló, 2-300 éves épületek a török világ hangulatát őrzik. A műemléki védettségű épületegyüttes a nemzeti örökség része.
A környék természeti értékei: az északnyugatra 12 km-re levő Bokrospuszta, a kónyaszéki puszta, a Tisza túlpartján a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület és a Tisza holtágai, amelyek nagyszerű horgász- és kirándulóhelyek is.
A város gyógyfürdője 50 m-es úszómedencével, télen sátorral fedett tanmedencével és termál ülőmedencével várja a vendégeket. Csongrád másik vonzereje a Körös-toroki partfürdő, ahol a 700 m hosszan és 60-100 m szélesen elterülő homokföveny tengerpart illúzióját kelti.
Csongrád 1987-ben Rómában elnyerte a Szőlő és a bor nemzetközi városa címet.
A város évente több nagyszabású, az idegenforgalom vendégeinek is szóló programsorozatot szervez és bonyolít le. Ezek közül kiemelkednek a Csongrádi Napok és a Körös-toroki Napok, minden év augusztusában.
|
